Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Spolok lekárov MUDr.V.Alexandra - orvosi egylet

2010.09.30

Stručný prehl'ad z historie zdravotníctva v Kez'marku - Zo z'ivota Spolku lekárov MUDr.V.Alexandra 
/Murgas' I.,Slovík P./

Slobodné král'ovské mesto Kez'marok patrilo k najvýznamejs'ím na Spis'i. Cez Spis' 
prechádzali dôlez'ité obchodné cesty spájajúce Orient so severom Europy. Pocestní
hl'adali istotu ubytovania-vznikajú akési útulky pre cudzincov.latinsky hospitaly ,
dnes synonymum pre nemocnicu . Pribúdali do nich aj starci a chudobní chorí o
ktorých sa nemal kto starat'. Uz' v l2.aj l3.st.tu zriadili dva klás'tory aj s
hospitalmi ,ale prvý zničili Tatari a druhý vypálili husiti-údajne to bol z'enský
rád, ktorý ich postavil...
V r 1368 sa v Kez'marku usadil rád kríz'ovníkov-stráz'cov Boz'ieho hrobu z Lendaku
avs'ak pri tomto klás'tore sa nemocnica nespomína...

V l5.storočí /podl'a historika Genersicha/boli v Kez'marku 2 nemocnice. Vel'ká v
zres'taurovanej budove vyhorenej radnice na Starom trhu/obr l./ Malá v drevenom
baráku na juz'.strane farského kostola pri zvonici/obr.2/ Za vel'kej morovej epidémie
r 1710 zriadili Infekčnú nemocnicu na kopci Jeruzalemberg /obr. 3/ R 1720 prestavali
na nemocnicu prepychové koniarne Tokolyho hradu ,tu pracoval v neskors'om období aj
najznámejs'í kez'.lekár -Dr Alexander.... R 1767 „malú“ nemocnicu vypálil pyroman
Steinhäusler,ktorý bol za to st'atý.

Az' začiatkom 2O st.zakúpilo mesto budovu Meeseho hotela a adaptovalo ju na nemocnicu. 
Najväčs'í podiel na realizácii tohto plánu mali kez'marskí lekári Dr.Alexander a
Dr.Teichner .Tá po mnohých opravách a prestavbách stojí dodnes /obr 4. a 5/ Sú v
nej chirurgické, gynekolog.interné ,detské a anesteziolog.odd ako aj dialyzačné
stredisko / od r 2006 + nefrolog.amb./ tiez' gastroenterolog.amb. Posledná prestavba
tejto nemocnice bola r 2007 z Eurofondov -okrem vonkajs'ieho zkrás'lenia boli zriadené
nads'tandardné pacientské izby + ins'talovaná moderná informač.technika.

V r 1961 sa začala prestavba budovy zrus'eného ONV na Hviezdoslavovej ulici /obr 6/
Po dokončení prestavby nast'ahovali sa do nej detské a aj interné odd-/ r 2004
prest'ahované do predos'lej nemocnice./ ako aj ORL -Otorynolaryngologické s 2O
lôz'kami , ktoré neskôr bolo prest'ahované do Popradu, ostala len ambulancia.T.č.je tu
Poliklinika – odborné ambulancie okrem urolog.+ radiolog.odd a biochem.laboratorium
+ odd.dlhodobo chorých. V r.1975 postavili na Fischer ulici dva „s'vedské baráky“ Do
jedného sa nast'ahovalo zubné odd.do druhého ordinácie obvodných lekárov./obr.7/ V
r.1976 bola zriadená stála anesteziolog.sluz'ba /ktorá mala spočiatku 2 profesionálne
lekárky /. V suteréne polikliniky rozs'írili v r 1978 pôvodnú rehabilitačnú
ambulanciu na nelôz'kové fyziatricko-rehabilitačné oddelenie. O rok na to pris'la
nemocnica o nedonosenecké odd. Ktoré sa prest'ahovalo do Popradu. V r 1981sa zriadilo
na poliklinike aj centrálne rontgenové pracovisko a neskôr aj dve ultrazvukové. V r
1985 pribudlo na prízemí polikliniky centrálne biocehm laboratorium.

V roku 1990 vs'etkých zdravotníkov potes'ilo otvorenie nového krídla starého
„s'pitálu“.Primerané priestory tu dostali obé operačné oddelenia aj s lôz'kovou
čast'ou a 5 lôz'kové anesteziologicko-resuscitačné oddelenie. Po prestavbe aj starej
budovy na prízemi zriadili gastroenterologickú a traumatologickú ambulanciu..Lôz'ková
kapacita nemocnice dosiahla 275 lôz'ok čo je doterajs'ie maximum tejto nemocnice.
V r 1992 nemocnicu premenovali na „Nemocnicu Dr.Vojtecha Alexandra“ Roku
2005 bola nemocnica transformovaná na neziskovú organizáciu. Z'ial'  v následujúcich
rokoch dos'lo k redukcii počtu lôz'ok a oper.traktov.

Čo sa týka lekárských osobnosti l9-2O st. - boli to najmä :
Gregor Tátray stars'í (l8O3-l845) kez'marský rodák ukončil medicínu vo Viedni
a 2 roky tam aj pracoval, aby sa vrátil do Kez'marku.Bol prvým lekárom na
Spis'i, ktorý sa súčasne zaoberal chirurgiou a gynekologiou.
Gregor Tátray mlads'í (l833-l9l3) pôsobil vo svojom rodnom meste ako mestský
lekár a venoval sa hlavne pediatrii. Sám inicioval zalol'enie lekárskej a lekárnickej
spoločnosti na Spis'i.O tej neskôr v náväznosti na nový Spolok lekárov . Najznámejs'ím
lekárom v historii Kez'marku bol
Dr Vojtech Alexander o ktorom stručne pri Spolku ktorý nesie jeho meno.

Teraz niečo o Spolku lekárov Dr.Vojtecha Alexandra v Kez'marku. Tento vznikol – bol
ustanovený po schvalení na mimoriadnom zjazde Slovenskej lekárskej spoločnosti
3O.6.1993 v Bratislave. Mys'lienka o zaloz'ení vznikla rok predtým,kedy dos'lo k
oddeleniu -delimitácii Okres.ústavu národ .zdravia a vzniku 2 samostatných
subjektov Popradskej a Kez'marskej nemocnice. Do r .1993 boli kez'marskí lekári
súčast'ou Spolku spis'ských lekárov a lekárnikov so sídlom v Poprade ktorý vznikol uz' 
v r.l867 -az'  po rakúsko-uhorskom vyrovnaní.

Aká bola a je v skutočnosti činnost' spolku vyčítame z jeho stanov z r.1867 z bodu 2
„Ciel'om spolku je napomáhat' vedeckému pokroku členov pestovaním a rozs'irovaním
lekárskych,lekárnických a im príbuzných prírodných vied a zakupovaním odborných diel
a drahs'ích nástrojov a prístrojov. Presne tak bolo – spolok napr  zakúpil v r 1896 pre
Dr.Alexandra rontgen prístroj a tak mu pomohol pri jeho priekopníckej činnosti v
rámci Uhorska. Predtým ako v krátkosti pojednáme o činnosti nás'ho spolku v krátkosti
o Dr.Vojtechovi Alexandrovi po ktorom je po menovaný nás' spolok.

Dr.Vojtech Alexander (1857-1916) kez'marský rodák ,po ukončení lekárskej fakulty v
Budapes'ti a krátkom pôsobení na patolog.anatomii sa vracia do Kez'marku ,otvára si
súkromnú prax a aktívne sa zapája ako tajomník do činnosti Spolku spis'ských lekárov
a lekárnikov. Z jeho iniciatívy bola pre-budovaná nemocnica .Patril k zakladatel'om
Okras'l'ujúceho spolku ktorého poslaním bolo skrás'l'ovanie mesta a okolia výsadbou
stromov. V roku l894 zaloz'il Spolok invalidov, nakol'ko mal výrazné sociálne

Najvýznamnejs'ia chvíl'a v jeho z'ivote prichádza v r 1895 keď nemecký fyzik
W.C.Rontgen objavuje neznámu formu z'iarenia X -lúče.Odchádza do Wurzburgu aby sa
podrobne zoznámil s jeho vynálezom. V r .1896 v sieni kez'marskej radnice prednás'a
referát o X -lúčoch. Po zakúpení Rtg prístroja sa ordinácia Dr Alexandra stáva
zrodom medicínskej rontgenologie na Slovensku. Ako novú diagnostickú metodu overil u
svojho priatel'a keď mu zrontgenoval ruku. Postupne sa svojou prácou vypracuváva na
jedného z najleps'ích odborníkov v svojom odbore nielen v Uhorsku, ale na celom svete!

Vypracoval metodiku tzv plastického snímkovania, zaloz'il plastickú
rontgenologiu. Zhotovil sériu snímkov embryonálneho vývinu človeka keď snímkoval
svoju manz'elku počas tehotenstva -raz mesačne.Následkom tohto z'iarenia sa narodil
jeho syn dus'evne postihnutý. Ako prvý rozpoznal syfilitické kostné zmeny , podrobne
rozobral vývoj pl'úcnej tuberkulózy. Zaoberal sa rontgenovou diagnostikou obličiek a
močových ciest , ako aj s'túdiom kontrastných látok.

Výsledky svojej práce zverejnil v mnoz'stve odborných prác , prednás'ok na mnohých
svetových kongresoch a vydal dielo Plastická rontgenologia. V r 1907 bolo v
Budapes'ti zriadené centrálne rontgenové laboratorium ,kde bol Dr.Alexander menovaný
za správcu.O 2 roky neskôr habilitoval za docenta a súčasne zaloz'il prvú katedru
rontgenologie. Neskôr sa stal aj prvým profesorom radiologie v Uhorsku. Bol uznávaný
ako mimoriadny rontgenolog aj v Nemecku a Anglicku. Zomrel na následky
profesionálnej leukémie l5.I.1916 v Budapes'ti. Pochovaný je v Kez'marku.

Dr. Alexander nebol len priekopníkom v rontgenologii -zakladatel'om experimentálnej a
klinickej rontgenologie , ale mal aj výrazne umelecké cítenie – písal básne, rád
fotografoval, tiez' mal'oval, hral na klavíri.
A tomuto človeku sme chceli vzdat' úctu zaloz'ením Spolku lekárov, ktorý by niesol
jeho meno, splatit'mu dlhodobý dlh zabudnutia.
Prvým vel'kým „počinom“ Spolku bolo zaloz'enie tradície kaz'doročného organizovania
Kez'marských lekárských dní – I.ročník bol v r 1993 kedy bol zaloz'ený aj Spolok.Tema
bola rontgenologická , uz' sme mali aj účastníkov zo „zahraničia „ z Českej
republiky. II-IV.ročník boli s tématikou gynekologickou,internistickou, pediatrickou.

V.ročník bol z časti prelomový – opätovne rontgenologický , lx pod zás'titou
ministra zdravotníctva - pri prílez'itosti lOO. výročia zakúpenia l.Rtg prístroja na
Slovensku..Okrem stálych hosti z Čiech sme privítali aj hlavných odborníkov
rontgenologie z Budapes'ti. Vďaka nás'mu podujatiu sa dala „dokopy“ Slovenská aj
Maďarská rontgenologická spoločnost' a po vzore Maďarskej spoločnosti začala byt' 
udel'ovaná najleps'ím pracovníkom v odbore rontgenologia aj pamätná medaila
Dr.Alexandra..

Čo bolo vel'mi významné pre nas'ich lekárov a tento region, z'e prednás'atel'mi boli
najleps'í odborníci z konkrétnych medicínskych odborov na Slovensku – predsedovia
odborných spoločnosti, prednostovia popredných kliník z Bratislavy,Kosíc, Martina, Banskej Bystrice etc..,primári rôznych oddelení z celého Slovenska , občas aj z
Českej republiky. Samozrejme prednás'atel'mi boli aj nas'i lekári avs'ak z pochopitel'ných
dôvodov v mens'om rozsahu. Podujatie po týchto prvých ročníkov malo uz' svoju
„váz'nost'“.

Na VII.ročníku prednás'al uz' aj samotný minister zdravotníctva inak pediater takz'e
prednás'ka bola z odboru pediatrie. Patronát nad podujatím má opätovne prednás'ajúci
minister ako aj primátor mesta Kez'marok. Od XI.ročníka /v r.2003/ az' po XIV.
ročník/2OO6/ trvá spolupráca s Ins'titutom klinickej a experimentálnej mediciny v
Prahe vďaka nads'tandardným kontaktom s jedným z kez'marských rodákov
/Dr.Vítko-riaditel' Transplacentra IKEM Praha/ ktorý po 4 roky prichádza k nám aj so
známymi osobnost'ami byvalej českoskoslovenskej medicíny ako aj terajs'ej českej – ako
boli napr. prof.Fabian-vedúci transplatač tímu ktorý l.v Československu úspes'ne
transplantoval srdce alebo prof.Schuck najznámejs'í československý nefrolog.

Zatial' posledný kez'marský lekársky deň -XVI.roč.bol v r 2008 s problematikou
urgentnej medicíny .Nakol'ko posledné 2-3 roky odchádza z Kez'marku väčs'í počet
lekárov, medzi nimi aj jední z úspes'ných organizátorov dochádza k prerus'eniu
kontinuity kez'marských lekárskych dni. Činnost' v spolku pretrváva, ako aj predtým tak
aj teraz okrem letných mesiacov (júl,august) organizujú sa od septembra do júna
mesačne vedecké pracovné schôdze s rôznou medicinskou tématikou.Poslednou väčs'ou
akciou kde participoval nás' Spolok bola organizácia Svetového dňa obličiek v apríli
tohto roka v nas'om meste.

Vďaka dobrej spolupráci s okolitými nemocnicami /Poprad,Stará L'ubovňa,Levoča/ ako
aj so zdravotnými pracoviskami vo Vysokých Tatrách, tiez' s klinickými pracoviskami
najmä z Kos'íc viacmenej sa nám darí udrz'iavat' dobrú úroveň nas'ich lekárskych schôdzi..

Tol'ko „v krátkosti k uvedenej tématike.

 

A késmárki egészségügy történetének rövid áttekintése +szemelvények a dr. Alexander Béla Orvosi Egylet életéből (Murgas I., Slovik P.)
 
Késmárk, szabad királyi város, a legjelentősebb szepességi városok közé tartozott. A Keletet észak Európával összekötő kereskedelmi útvonalak a Szepességen keresztül haladtak. Az utazók biztonságos szálláslehetőséget kerestek – így keletkeztek az idegenek szálláshelyei, amelyeket latinul hospitaloknak, vagyis ispotályoknak neveztek, mely szó a mai kórház szó megfelelője.
Ezekben gondozásra szoruló szegények és öregek is menedéket találtak. Már a XII-ik és XIII-ik században Késmárkon két kórházzal rendelkező kolostort létesítettek, ezek közül az elsőt a tatárok dúlták fel és a másikat, amely vélhetően női rend volt, a husziták égették fel. 1368 – ban Késmárkon a Lándoki kereszteslovagok - a Szent Sir Lovagrendje telepedett le – ennél a kolostornál viszont kórházat a források nem említenek.
 
Genersich történész szerint a XV-ik században Késmárkon két ispotály is működött. A nagyobbik, a régi piactéren álló, tűzvész által elpusztított majd helyreállított városháza épületében (1. sz. kép). A kisebbik egy faépületben, a harangtorony melletti plébániatemplom déli oldalán. (2. sz. kép). Az 1720-ik évi pestisjárvány idején létesítették a Jeruzalemberg nevű dombon a járványkórházat. (3. sz. kép). 1720-ban az ispotályt a Thököly vár fényűző istállójává alakították át. Itt dolgozott a későbbi időkben Késmárk legismertebb orvos személyisége, dr. Alexander Béla. 1767-ben a kis ispotályt egy Steinhäusler nevű piromániás gyújtotta fel, tettéért kivégezték.
 
Csak a XX-ik sz. elején került sor arra, hogy Késmárk városa megvásárolta a Meese szálloda épületét és azt kórházzá alakította. E terv valóra váltásában a legnagyobb érdeme dr. Alexander és dr. Teichnernek volt. A kórház számos javítás és átalakítás után a mai napig is áll. (4. és 5. sz. képek). Ebben vannak a sebészeti, nőgyógyászati, belgyógyászati, gyermekgyógyászati és aneszteziológia osztályok, valamint a dialízis a gasztroenterológia és nefrológia központok. A kórház utolsó átalakítása 2007-ben történt az európai unió forrásainak felhasználásával – a külső megszüntetésen kívül a bevett sztenderd szintjét meghaladó betegszobákat létesítettek és az épületet korszerű információs technikával látták el.
 
1961-ben kezdték meg a megszüntetett Járási Nemzeti Bizottság épületének átépitését. Az átépitést követően ebbe költözött a gyermekgyógyászat a belgyógyászat valamint a húsz betegágyat számláló fül-orr- és gégegyógyászat (melyet később Poprádra helyeztek át és helyben csak a rendelő maradt). Az épületben jelenleg a városi poliklinika van – a szükséges szakrendelők az urológia kivételével, beleértve a radiológiát, a biokémiai laboratóriumot és a hosszan tartó betegségek osztályát. 1975 – ben a Fischer utcában épült két ún. „svéd barakk“. Az egyikbe a fogászati osztály költözött, a másikba körzeti orvosok rendelői. (7.sz. kép). Az állandó aneszteziológia szolgálat 1976 – ban létesült, eleinte 2 hivatásos orvosnővel. A poliklinika alagsorában az eredeti rehabilitációs rendelőt 1978-ban bővítették és betegágyak nélküli rehabilitációs és fizioterápiás osztállyá alakították át. Egy évvel később a kórház elveszítette a koraszülött osztályát, mely Poprádra költözött. 1981-ben a poliklinikán központi röntgen diagnosztika munkahelyet létesítettek, majd ezt követően két ultrahang munkahelyet. 1985-ben központi biokémiai laborral gyarapodott a poliklinika
 
1990-ben az összes egészségügyi dolgozó annak örvendhetett, hogy a régi kórházépület új szárnyát használatba helyezték. Mindkét műtő és azok fekvő részlege, valamint az öt betegágyas aneszteziológia és intenzív terápiás osztály is megfelelő terekhez jutott. A régi épület átépítése során annak földszintjén egy gasztroenterológia és egy traumatológia rendelőt létesítettek A kórház betegágy kapacitása elérte az eddigi csúcsát a 275 ágyat. 1992-ben a kórházat „dr. Alexander Béla kórházzá“ keresztelték. 2005-ben nonprofit szervezetté alakították át. Sajnálatosan, az ezt követő években a betegágy kapacitás és a műtők száma lecsökkent.
 
Ami a XIX-ik – XX-ik századi orvos személyiségeket illeti elsősorban a következőket említeném:
            Id. dr. Tátray Gergely (1803-1845), Késmárkon született, tanulmányait Bécsben végezte, ahol két évig dolgozott is, hogy később visszajöjjön szülővárosába. Ő volt Szepesség első olyan orvosa, aki egyidejűleg sebészettel és nőgyógyászattal is foglalkozott.
            Ifj. Tátray Gergely (1833-1913) szülővárosában városi orvosként főleg gyermekgyógyászattal foglalkozott. Ő kezdeményezte a Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egylet alapítását Erről a későbbiekben is szólok az új Orvos Egylettel kapcsolatban.
            Késmárk történetének legismertebb orvosa dr. Alexander Béla, kiről a nevét viselő Egylettel kapcsolatban lesz szó.
 
Most röviden a Késmárki Dr. Alexander Béla Orvos Egyletről. Az Egyletet a Szlovák Orvos Társaság 1993 június 30-i Pozsonyi rendkívüli kongresszusán alapították Az egyletalapítás gondolata egy évvel korábban született, miután a volt Járási Nemzeti Egészségügyi Intézetet két önálló alannyá szervezték át – a Poprádi és a Késmárki kórházzá. 1993-ig a Késmárki orvosok a Poprádi székhelyű Szepességi Orvos- és Gyógyszerész Egylet tagjai voltak, amely az 1867-es kiegyezés után alakult meg.
           
Milyen is volt valójában az Egylet tevékenysége, azt annak 1867-ik évi alapszabályzata 2. pontjában olvashatjuk, mely szerint „Az Egylet célja a tagok tudományos előrehaladásának segítése, az orvosi, gyógyszerészeti és rokon természet tudományok támogatása, szakirodalmi kiadványok, valamint költségesebb eszközök és műszerek vásárlása. „ Ez így is volt - az Egylet 1896-ban a dr. Alexander Béla részére megvásárolt röntgenkészülékkel elősegítette annak Magyarországi úttörő tevékenységét. Mielőtt Egyletünket ismertetném, röviden szólnék annak névadójáról, dr. Alexander Béláról.
 
A Késmárki születésű dr. Alexander Béla (1857-1916) a Budapesti Egyetem elvégzése, majd rövid kórbonctani tevékenysége után Késmárkra tér vissza, magánpraxist folytat és mint egyleti titkár aktívan részt vesz a Szepesi Orvos- és Gyógyszerész Egylet tevékenységében. Az ő kezdeményezése folytán épül át a Késmárki kórház. A Városszépítő Egylet alapító tagjai közé tartozik, kiknek célja a város és környéke faültetés általi szépítése volt. Mivel erős szociális érzéke volt, 1894-ben megalapította a Rokkantak Egyesületét.
           
Életének legfontosabb pillanata 1895-ben jön, amikor W. C. Röntgen német fizikus az addig ismeretlen sugárzásformát, az X-sugarakat fedezi fel. Hogy találmányát részletesen megismerhesse, Würzburgba utazik. 1896-ban a Késmárki városháza termében az X-sugarakról tart előadást. A röntgenkészülék megvásárlását követően dr. Alexander Béla rendelője lesz a szlovákiai röntgenológia szülőhelye. Az új diagnosztikai módszert úgy próbálta ki, hogy barátja karját röntgenezte. Munkája során, idővel nemcsak Magyarországon, hanem világviszonylatban is az egyik legjobb szakemberré dolgozta ki magát.
 
Kidolgozta a úgynevezett plasztikus felvételezés módszerét és plasztikus röntgenezés alapítója volt. Az emberi magzat fejlődéséről készített egy sor felvételt úgy, hogy feleségét terhes állapotban rendszeresen-havonta egyszer röntgenezte. A besugárzás következtében a kisfia értelmi fogyatékosan született. Ő volt az első, aki a csontvelő szifiliszes elváltozásait ismerte fel és részletesen taglalta a tüdőbaj fejlődését. Foglalkozott továbbá a vese- és a húgyutak diagnosztikájával, valamint a kontrasztanyagok tanulmányozásával.
 
Munkásságának eredményeit számos szakdolgozatban és számos világkongresszuson tartott előadásán ismertette. A plasztikus röntgenológiáról könyvet irt. 1907-ben Budapesten központi röntgenológiai laboratórium létesült, melybe dr. Alexandert nevezték gondnokká. Két évvel később vált docenssé és megalapította az első röntgenológia tanszéket. Később Magyarország első röntgenológus professzora lett. Mint rendkívüli röntgenológus, Németországban és Angliában is elismerést nyert. 1916 jan.15-én hunyt el Budapesten, leukémiában, mint hivatásos megbetegedésben. Késmárkon temették el.
 
Dr. Alexander nemcsak a mint a röntgenológia úttörője és a kísérleti és klinikai röntgenológia alapítója ismert, hanem erős művészi érzékkel is bírt – verseket költött, szeretett fényképezni, festett és zongorázott.
            Ennek az kiváló embernek akartuk kifejezni tiszteletünket azáltal, hogy orvosi egyletünk az ő nevét viseli. Egyletünk első nagy cselekedete a Késmárki Orvosi Napok rendezése hagyományának megalapítása volt, mely először 1993-ban az Egylet alapításának évében került megrendezésre. A téma a röntgenológia volt és máris akadtak „külföldi„ azaz Cseh résztvevők. A II-ik –IV-ik évfolyam témái a bel- és gyermekgyógyászat voltak.
 
Az V. évfolyam részben rendhagyó volt – újból röntgenológiai és először az egészségügyi miniszter védnöksége alatt – az első röntgenkészülék megvásárlása 100 éves évfordulója alkalmából. Állandó Cseh vendégeinken kívül, Budapesti röntgenológusokat is fogadtunk. Konferenciánknak köszönhetően állt össze a Szlovák és a Magyar Röntgenológia Társaság, és a Magyar Társaság példáját követően itt is elkezdték a legkiválóbb röntgenológus szakembereket a Dr. Alexander emlékéremmel kitüntetni.
 
Régiónk orvosai számára különös fontossággal bír, hogy az előadók az egyes orvosi szakmák legjobb szlovákiai, esetleg csehországi szakemberei voltak – szaktársaságok elnökei, a kiváló Pozsonyi, Kassai és Besztercebányai klinikák főorvosai, stb. Természetesen a mi orvosaink sem hiányozhattak az előadók közül, érthető okok miatt kisebb számban. Már az első évfolyamok folyamán rendezvényünk komoly tekintélyre tett szert.
           
A VII-ik évfolyam alkalmából már maga az egészségügyi miniszter tartott előadást, aki különben gyermekgyógyász, így az előadása is erről a szakról szólt. A rendezvény védnökségét ismételten az előadó miniszter, Késmárk polgármesterével közösen vállalták. Egy Késmárki származású kollégánknak köszönhetően (dr. Vitko a Transplantcentra IKEM Prága igazgatója) a XI-ik évfolyamtól (2003) kezdve a XIV-ik (2006) tartott a közös együttműködésünk a Prágai Klinikai és Kísérleti Orvostan Intézettel. Neki köszönhetően 4 évig látogattak bennünket a volt csehszlovák, jelenleg cseh, orvostudomány jeles személyiségei, mint. pl. Fabian professzor, aki az első sikeres csehszlovákiai szívátültetést végző munkacsoport vezető orvosa volt, vagy pl. Schuck professzor, a legismertebb csehszlovák nefrológus.
 
Az eddigi legutolsó Késmárki Orvosi Napunk – a XVI-ik évfolyam 2008-ban került megrendezésre és a sürgősségi orvostan problémáival foglalkozott. Sajnálatosan az utóbbi 2-3 évben Késmárkot nagyobb számban az orvosok elhagyják, köztük azok is, akik a rendezvényeket sikeresen szervezték – így az Késmárki Orvosi Napok kontinuitása megszakadt. Az Egylet továbbra is kifejti eddigi tevékenységét, a múlthoz hasonlóan szeptembertől júniusig, a nyári hónapokat (július-augusztus) kivéve és havonta különféle orvostani témájú tudományos értekezleteket rendez. A legutóbbi jelentősebb rendezvény, amelyből az Egyletünk kivette a részét az idei áprilisi Vese Világnap szervezése volt városunkban.
 
Orvosi rendezvényeink színvonalas voltát annak is köszönhetjük, hogy jó együttműködést tartunk fen a környékbeli Poprádi, Ólublói és Lőcsei kórházakkal, a Magas Tátrai egészségügyi munkahelyekkel valamint főleg a Kassai és más klinikákkal.
            Ennyit röviden a tárgyalt témáról.
 
 

 

www.locseitemeto.eoldal.hu/archiv/uploaded/2

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.